Dolgozunk

Kakucs.hu

Kakucs község hivatalos oldala

Kakucs története

Kakucs község a közép-magyarországi régió (Pest megye) déli részén, Dabas város kistérségében található, területe 21,8 km 2 , népessége a jelenlegi adatok szerint 2961 fő.

A falu története

Kakucs legrégibb írásos említése 1456-ból való. Ebben az oklevélben, mint pusztát, "Kakuch" alakban írták. Ezen kívül mindössze két írás maradt róla (1465: "Kakwch", 1513: "Kakuch").

Egyesek kapcsolatba hozzák a kajkó (vagyis horog, horgas fa) családjába tartozó, "kakucs", azaz hosszúnyelű görbe kés jelentésű barkósági tájszóval, mások a magyar "kukucsol", azaz kukucskál jelentésű igével való kapcsolatát vetik fel.
Úgy tűnik, hogy legtöbb realitása annak a magyarázatnak van, mely szerint benne az ótörök "qoq" szó rejlik, s a helynév annak a származéka. E szó jelentése "füstölögve ég, kozmás szaga van", ami a tőzeges láperdőkből nyert korai magyar falura utalhat, melyet égetéses irtással alakíthattak ki első lakói.

Elhelyezkedés, közlekedés

A községet Inárcs és Újhartyán öleli körül, Budapesttől ~40 km-re, még Kecskeméttől ~50 km-re fekszik, az M5-ös autópálya mellett. Bár nem tartozik közvetlenül a budapesti agglomeráció területéhez, busszal, autóval, könnyen és gyorsan el lehet jutni a fővárosba az autópályán haladva . A szomszéd települést (Inárcs) a Budapest-Kecskemét vasútvonal érinti (Inárcs-Kakucs vasútállomás), Kakucstól az állomás 4 km-re található, így községünk esetében nem ez a legegyszerűbb tömegközlekedési forma. A busztársaság sűrűn indít autóbuszjáratokat a kakucsi Fő utca bizonyos szakaszait érintve, azaz településünk teljes hosszát átszelő Újhartyán-Budapest és Újlengyel-Budapest vonalon. Sokan választják a mindennapos ingázást, hogy egyaránt kihasználhassák a közeli főváros és a falu által nyújtott lehetőségeket, azonban a környező falvak, valamint az alig több, mint 10 km-re fekvő Dabas város jelentősége sem hanyagolható el.

Környezeti tulajdonságok

Az éghajlat az Alföldre jellemzően szélsőségesen kontinentális, az éves hőingadozás nagy, az éves csapadékmennyiség valamivel alacsonyabb az országos átlagnál. A 2180 hektárnyi terület északi része többnyire akáccal, nyárfával és fenyővel beerdősített futóhomok , elszórtan régi tölgyesek, a nyugat-délnyugati részen jobb minőségű réti és mezőségi talaj található. Talaja és éghajlati adottságai kedvező lehetőséget teremtenek a gabona-, a zöldség- és gyümölcsfélék termesztéséhez.

A Csévharaszti ősborókás védett területéhez kapcsolódik, és hasonló természeti értékeket rejt magában. Határának Pótharaszt­puszta felőli peremén (a Vajkó, a Kanászlapos stb. tájrészeken) kellemes kirándulóhelyek terülnek el.

A község belterületének Újhartyán felőli részét szegélyező, az uralkodó széljárásnak megfelelően északnyugat délkeleti tájolású homokdombok (a Malom- vagy Balla­domb, a Szélmalom-hegy stb.) és a közöttük máig meglévő belvizes kis tavak környéke már évezredekkel ezelőtt kedvező lehetőséget teremtett az ember megtelepedésére. Ennek bizonyítékait hozta felszínre a Balla-dombon 1992-1993-ban a Nagykőrösi Arany János Múzeum megbízásából Kulcsár Gabriella által folytatott ásatás. Kulcsár Gabriella vezetésével napjainkban is végeznek feltárásokat Kakucsi határában. 2013-ban megkezdett ásatást az Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete, valamint a Poznańi és a Kieli Egyetem szakemberei végzik, akik a "Kakucs Archeological EXpedition" című hároméves projektben a bronzkori európai társadalmak kapcsolatrendszerét is kutatják.

A címer

Kakucs címere Kék pajzs ának középső részét egy zöld halmon álló tölgyfa foglalja el, ami a falu első pecsétjéről való, így az önálló önkormányzatiságot szimbolizálja.
A fa egyik ága a falu idők homályába vesző középkorára, a másik a Grassalkovichok által útjára indított úrbéres-, végül a harmadik a Liebner­ uradalom kialakulásától máig vezető polgári korszakra utal.
Törzsét két oldalt egy-egy kar óvja. A balról látható kivont kardot tartó páncélos kar és fölötte a félhold a Grassalkovichokra, a jobbról lévő, három arany búzakalászt tartó vörös ingujjas kar a Liebner családra utal, mint a fent látható arany méhecske is, mely egyúttal az itt élők szorgalmát is megjeleníti, melyből a falu megszületett.